Nem tudom, hogy bármelyik horoszkópológus megmondta volna-e, hogy 2023-ban, hosszas tépődés után, de némileg hirtelen felindulásból véget vetek egy 18 éves kapcsolatnak (felmondok) és bár úgy tervezem, hogy néhány hónapig csak lábat lógatok és családi életet élek és sportolok* és masszázsra járok és rendet rakok a "majd elrakom" fiókokban, de lesz egy projektmunkám és sok kicsi a volt kollégáknak, meg egy igazi is, ahol nem kisrészvényesek és nagybefektetők pénztárcáját duzzasztom, hanem értékteremtek (remélem) olyan kollégákkal, akik valaha az Interpol körözési listáján voltak (nem, nem az olajos cég}, vagy akik meggyőződésből odaláncolták magukat tereptárgyakhoz, vagy olyan témákban írnak doktori értekezéseket, amikről nem is hallottam (shame on me). A munka-magánélet egyensúly megtalálásában sokat segít, hogy az iroda (ahova nem is kell bejárni) 100 lépcsőfokra és 420-432 lépésre van.
A Papírkutyus nő, a percentilisei az átlag fölött vannak (nahát) és nem tud sem bukfencezni, sem egylábon ötöt ugrálni, minimum másfél méterre. Ezek a gyermek apjáról is elmondhatóak, akivel még mindig nem váltunk el, de nemaz időhiány miatt, hanem mert egy krízist leszámítva nem is volt rá igényünk.
A tumormarkerem végül jó lett, volt vállízület gyulladásom és minden ovis lepra átment rajtam is.
*2,5 nap alatt gyalogoltam 70 kilométert Barcelonában; befizettem egy online 3 hónapos gerinctornára, de egyszer sem nyitottam meg a felületet.
