Lenyomtam az Ultrabalatonon 50 kilométert (bicajjal), aztán elvesztettem a Szimplakert-szüzességemet (de jobb szerettem volna nemtrendi maradni és soha be nem tenni a lábam oda, és szerintem utólag már a gy.f.a is így gondolja, mert egy kisebb műsorszámot adtam elő arról, hogy miért volt hiba ide vinni vendégeket) , megettem egy fél-doboz fagyit (mert a torokfájásom és a lázam már elmúlt), meggyőztem a gy.f.a-t, hogy nincs értelme összeházasodnunk, mert a lányanyaság manapság már nem kínos, de ezt nem a kisebb műsorszámmal, hanem észérvekkel és aztán a fáradtságtól zokogva elaludtam.
