Megdöbbentő, hogy mások milyen jól meg tudják fogalmazni a gondolataimat (illetve a sajátjaikat, amik az enyémmel egyeznek).
Megdöbbentő, hogy mások milyen bátran vállalják is a gondolataikat. Én csak az érzem, hogy valami nem stimmel, de nem merek vele szembenézni. És különben is, ha félig lehunyom a szemem, és a kezemet az arcom elé rakom, akkor nem látom a problémákat, sem azt, hogy görcsösen jónak akarok látni dolgokat.
