Én annyira szeretném, ha működne, de ott motoszkál az agyamban és amikor végre már elfelejteném, akkor egy hangról vagy illatról eszembe jut vagy felbukkan ;és az "esély a boldogságra" kontra "kiszámítható élet" között örlődök, holott a kettő nem is zárja ki egymást, csak van, ahol már bebizonyosodott, hogy a boldogság múlandó. Rontom a sorsom, és bárcsak lenne egy sorsirányítóm, mert ő biztos jobban csinálná, mint én. Nyaff.
